Bemutatkozás

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Iskola névadója Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában.

Az iskola a város közepén a buszmegálló közelében található, de a vasútállomásról is 20 perc alatt be lehet érni. Az épület mellett található a tanszálló illetve a kollégium. A tanszállót az iskola tanulói gyakorlóhelyként is használják. Iskolai szünetekben kiadásra kerül szállóvendégeknek, ezzel is növelve az iskola bevételé.

A Bethlen iskola sokáig a legnagyobb oktatási intézmény volt városunkban, amelynek végzett diákjai évtizedek óta a környék mezőgazdasági szakembergárdájának magját alkotják. A diáklétszám, a tanári kar kezdeményezőkészsége, szellemisége, az iskola felszereltsége lehetővé tette, hogy a városi rendezvények, legyen az nemzeti ünnep, egyéb évforduló, fesztivál, vagy vásár, kulturális-művészeti rendezvény, sportesemény, vagy akár véradási kampány mind-mind az iskola részvételével, gyakran szervezésében valósuljanak meg. A város nemzetközi kapcsolatai is sokat köszönhettek az iskola kapcsolatainak. Az első testvérvárosi szerződés Bethlen Gábor tiszteletére az iskola vezetése Nagyenyeddel köttetett. A több mint egy évtizedig két helyszínen, Gyomaendrődön és Nagyenyeden megrendezett Nemzetközi Művésztábor gyomai házigazdája és szervezője is az iskola volt.

2002-ben a Református Templomban felemelő ünnepség keretében emlékeztünk meg az intézmény szellemi elődjének, a Gyomai Községi Önálló Gazdasági Népiskola alapításának nyolcvanadik évfordulójáról. Városunk és környéke ma is kismértékben iparosodott, a munkahelyek többségét a mezőgazdaság és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek adják.

Az iskolát 1922-ben alapították, a célja, feladata: „a földműves vagy mezőgazdasággal kapcsolatban lévő szülők gyermeki részére olyan gazdálkodási ismereteket adjon, melynek birtokában önálló mezőgazdasági munkavégzésre képessé válik a tanuló”. A tantárgyak a következők voltak: hittan; közismereti tárgyak: olvasmánytárgyalás és fogalmazás, számolás és mérés, földrajz, történelem, természetrajz, állampolgári jogok és kötelességek, ének, testnevelés és egészségtan; Gazdasági ismeretek: növénytermesztés, kertművelés, állattenyésztés, gazdaságvezetés, háztartástan, kézimunka; Időszerű gazdasági gyakorlatok. Ezek a tárgyak a mai körülményekhez, technikai lehetőségekhez igazítva ma is hasznosak lehetnének.

Az iskola Erzsébet liget 3. szám alatti épülete 3 tanteremből, irodából, igazgató lakásból, tehén-és lóistállóból, baromfiólból, sertésólból, magtárból, kukoricagóréból, pajtából és szolgálati lakásokból állt. A kis mintagazdaság alapját 20 hold szántó, 1,5 hold gyümölcsös, 1 hold konyhakert adta. Sokunk szülei, nagyszülei, dédszülei tanultak ebben az iskolában.

Ez a képzési forma 1946. évben leállt. Az iskola átszervezésre került. Először ezüstkalászos tanfolyamok majd állattenyésztő, gyapottermelő tanfolyamok indultak. A gépállomások megalakulásával különböző traktorvezetői képzés indult.

1953-54-ben közös igazgatású lett az iskola a dévaványai traktorvezető-képző iskolával. 1954 júliusában azzal az indokkal szűnt meg, hogy az iskola helyén Gyomai Járási Humán Kórházat alakítanak ki. (Ez különböző okok folytán meghiúsult.)
A mezőgazdasági szakképzés mindezek ellenére sem szűnt meg Gyomán. Az 1954-es leállításról is tovább folyt a Gyoma község vezetőinek küzdelme a mezőgazdasági szakképzés folytatásáért, az iskola újraindításáért. Keresték a kapcsolatot szinte mindenkivel. Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett külső tagozatú osztályt indított Gyomán, majd Endrődön. A Gyomai Mezőgazdasági Gépállomás keretén belül traktoros képzés indult.

1962-ben a Gyomai Gimnázium keretén belül négy éves, érettségit is adó állattenyésztő szakmunkás célú szakközépiskolai képzés indult.

1966-ban újraindították az iskolát, ahol hosszú ideig állattenyésztő szakképzés folyt. Kezdetben juhtenyésztő és baromfitenyésztő szakmunkásokat képeztek. Mindkét szakterületen országosan is jó hírnevet szereztek. Azután bővült a szakképzés a szarvasmarha-tenyésztő, sertéstenyésztő, illetve később a lótenyésztő szakmunkás képzéssel. Az integráltabb szakképzés megvalósítása céljából 1970-től az élelmiszeripari szakmák közül a baromfihús-feldolgozó szakképzést is felvállalták.

1970-től 1988-ig az iskolákhoz csatolták az addig önállóan működő Eleki Mezőgazdasági Szakiskolát.

1987-től a szakmunkásképzés mellett indítottak a szakmunkás célú szakképző iskolai képzést is. Maga a tantestület készítette el az 1810. sz. sz. Kisállattenyésztő szakközépiskolai képzés tantervét, mely alapján még ma is folyik a képzés az iskolában.

A mezőgazdasági és ipari képzés hosszú időn keresztül külön intézményként, külön épületben működött. Az 1980-as évek során aztán mindkét intézmény új épületet kapott. A fenntartó többször változott. Ebben az időszakban Gyomaendrőd Város Önkormányzata volt. E fenntartó döntésére 1997. augusztus 1-jén egyesült a két intézmény Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola néven.

1998-tól 2+2-es formában induló szakképzés területén 22 szakmát ajánlott 4 szakirányban az iskola. Ebben az évben újként indították az államháztartási, közgazdász és a vámigazgatási közgazdász szakirányú képzéseket.
Minőségileg újat és szakmailag előrelépést jelentett, hogy az iskola bekapcsolódott az akkreditált iskola rendszerű felsőfokú képzésbe. A két éves képzés végén a hallgatók felsőfokú szakképesítést kaptak. A felsőfokú képzés Gyomaendrődön folyt, jórészt a helyi tanárok segítségével, de a képzést a főiskolák irányították.

2000. július 1-jével megváltozott az iskola fenntartója, így az intézmény a városi önkormányzattól átkerült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

Az ezt követő időszakra a folyamatos változás volt a jellemző. Előbb a TISZK, majd a Klik irányítása mellett működött az intézmény.

Az iskola 2013. augusztus elsején nyerte vissza függetlenségét. A 2013/2014-es tanévet már Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolaként kezdte meg a régi Bethlentől megszokott lendülettel. A következő tanévre már tisztázott feltételeket, biztonságos körülményeket és érdekes, használható képzéseket ajánlhatunk a minket választó diákoknak és szüleiknek. A választható szakmák alkalmazkodnak az iskola hagyományaihoz és a környezet igényeihez, valamint az iskolát újra szárnyai alá vevő régi-új fenntartó, a Vidékfejlesztési Minisztérium elvárásaihoz.

A meghirdetett szakmákat képzett szaktanárok keze alatt, jól felszerelt tanműhelyekben, tankonyhán és tangazdaságban sajátíthatják el a tanulók. Emellett lehetőség van „T” kategóriás mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány megszerzésére is, amely felér egy plusz szakmával. Iskolánk az Erasmus+ programnak köszönhetően kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulóink rendszeresen részt vegyenek külföldi – franciaországi, lengyelországi és olaszországi – szakmai gyakorlatokon. Az iskola maga is fogad külföldi cseregyakorlatra tanulókat.

A helybeli diákoknak és szüleiknek az iskola és a tanári kar ismertsége, a felkínált szakok sokfélesége lehet fontos szempont a választásnál, s nem utolsósorban az, hogy a gyermek helyben, a szülő szeme előtt marad. Azonban a vidéki diákokat sem kell félteni, hiszen az iskola kollégiuma nem csak szállást, étkezést, szervezett programokat biztosít, de személyre szabott odafigyelést is minden egyes diákra, amely a szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás által hatékonyan, biztonságosan neveli és óvja a bentlakókat.